Szivem kiralynoje Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

ijedten, Tal�n besz�ltek rólam?
Igen, sokat mes�lt mag�ról, elmondta, mennyire szereti a sz�ps�ges
kir�lyl�nyt.
B�natos mosoly suhant �t a l�ny arc�n, ami a f�rfi sz�v�be markolt,
Adja Isten, hogy soha ne rój�k fel neki, ami�rt bar�tian viszonyult
hozz�m.
Milyen keserqen mondja ezt!
Nem tehetek róla, von Dornau �r. De nem tartom fel tov�bb.
K�rem, ne is t�rQdj�k velem!
Ennyire terhes �nnek a t�rsas�gom?
Maria arca l�ngba borult.
�n... tudom, hogy m�r v�rj�k Freienwald�n.
Mit sz�m�t az, amikor csak egy k�z�mb�s t�rsas�gi
k�telezetts�gnek kell eleget tennem! Olyan k�l�n�s volt a f�rfi
tekintete, hogy Maria beleremegett, Higgye el, Maria, sz�momra
nincs fontosabb ann�l, mint hogy mag�val besz�lgethetek!
A l�ny f�l�nken n�zett a szem�be.
K�rem, ne besz�ljen �gy velem!
Mi�rt ne? H�t nem �rzi, mennyire aggódom mag��rt?
Maria k�ny�r�gve kulcsolta �ssze a kez�t.
K�rem, fejezz�k be ezt a besz�lget�st! Mi ketten nem
�rintkezhet�nk egym�ssal. Akkor tenne jót velem, ha azt is elfelejten�,
hogy l�tezem. Erre szeretn�m megk�rni.
Hans m�lyet sóhajtott.
Hogy v�rhatja el ezt egy embertQl, aki sz�ntelen�l mag�ra gondol?
Maria egy pillanatra lehunyta a szem�t, �s a fat�rzsnek t�ntorodott.
A f�rfi ott termett mellette, hogy elkapja, de ijedten elh�r�totta. Az
izgalomtól fojtott hangon suttogta:
Nem szabad,,, �n ezt nem is akarom tov�bb hallgatni! K�ny�rg�k,
ne k�nozzon! �thidalhatatlan k�zt�nk a szakad�k, �gyhogy minden
szava megal�ztat�s sz�momra.
A f�rfi �rtetlen�l meredt r�. Tal�n csak nem hiszi, hogy Harry von
Kroneckhez hasonlóan, tisztess�gtelen sz�nd�kkal k�zeledik hozz�?
F�jdalmasan v�dló tekintete a sz�v�be markolt.
Gondoljon arra, milyen �ll�st t�lt�k be Kronecken folytatta,
Nem vagyok m�ltó az �rdeklQd�s�re.
T�ved! Ink�bb az az �ll�s nem m�ltó kegyedhez! felelte Hans
indulatosan.
Tudja is maga, mi m�ltó hozz�m �s mi nem! ki�ltotta Maria,
Azt hiszem, Hilde kisasszony megfertQzte a romantikus k�pzelg�seivel.
T�ved, ha azt hiszi, t�bb vagyok, mint aminek l�tszom. Ha tudni akarja,
m�g enn�l is kevesebb vagyok. Ker�lj�n el messzirQl, von Dornau �r,
mindkettQnknek �gy lesz a legjobb!
Nem tud elt�ntor�tani! �gy �rzem, t�ls�gosan prób�ra tette az �let,
nyomasztja valami s�lyos teher, de szent meggyQzQd�sem, hogy maga
semmirQl sem tehet, Tagadja, hogy igazam van?
Maria lehajtotta a fej�t.
Nem, nem tagadom. �rtatlan vagyok, de ezt a sors nem k�rdezi,
bqn�s�kre, �rtatlanokra egyar�nt les�jt.
�n viszont k�rdezem, �s azt szeretn�m, ha v�laszolna r�.
A l�ny hevesen megr�zta a fej�t.
Nem! Nem akarok �n m�r semmit, csak azt, hogy b�k�n
hagyjanak!
A f�rfi komolyan, t�gra ny�lt szemmel n�zett r�.
Ezt nem tehetem, Maria Jung, most m�r nem.
Mi�rt nem? Mit akar tQlem? k�rdezte fojtott hangon a l�ny.
Nem alkalmas a perc, hogy elmondjam, hisz tele a sz�ve
keserqs�ggel. De elj�n majd az �n idQm. Ak�rhov� megy, ak�rmit tesz,
�n mindig ott leszek, m�g akkor is, ha nem akarja. Ha azt mondja, hogy
haragszik r�m, vagy tolakod�snak tekinti a k�zeled�semet, akkor is.
Menjen, hagyjon,,, k�rem, legyen irgalmas hozz�m!
Hans m�lyen a szem�be n�zett.
�s ha azt mondom, hogy szeretem mag�t?
Maria a sz�v�re szor�totta a kez�t. Egy pillanatra mennyei ragyog�s
gy�lt a tekintet�ben, amely el�rulta a f�rfinak, hogy viszontszereti.
Akkor ann�l ink�bb! szakadt ki azt�n kebl�bQl a k�ts�gbeesett
ki�lt�s.
Maria!
A f�rfit elragadta a szenved�ly. Mag�hoz akarta �lelni, de a l�ny
kit�pte mag�t � karj�ból.
Ne �rjen hozz�m, a tisztess�gemen k�v�l nekem m�r nincs mit
vesz�tenem! ki�ltotta szinte mag�nk�v�l.
K�rem, Maria, k�ny�rg�k, hallgasson meg! F�lre�rti a helyzetet.
T�vol �ll tQlem, hogy megs�rtsem. K�rem, nyugodj�k meg! mondta
Hans, �s gyeng�den megfogta a kez�t.
Maria azonban hevesen megr�zta a fej�t, elr�ntotta a kez�t, �s
elrohant.
Hans ut�na akart eredni, de bel�tta, hogy nincs �rtelme. IdQt kell
adnia a l�nynak, �s meg kell gyQznie tisztess�ges sz�nd�k�ról. Am�g
nem b�zik meg benne felt�tel n�lk�l, addig nem tud seg�teni neki.
MeglehetQsen lehangolt volt, �s legsz�vesebben hazament volna, de
akkor esz�be jutott Hilde, Meg kell besz�lni�k Maria �j �ll�s�nak
�gy�t, miut�n Fuchsn�val m�r megh�nyta-vetette a dolgot.
Az idQs h�lgy figyelmesen v�gighallgatta, amikor Hans elmondta
neki, hogy a nagyb�tyj�val �s Hilde von Kroneckkel kar�ltve ki akarj�k
szabad�tani Mari�t e m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�l.
Seg�tenie kell nek�nk. Az lenne a legjobb, ha tal�ln�nk egy idQs
h�lgyet, aki t�rsalkodónQnek alkalmazn� Maria Jungot. Valój�ban a
vend�ge lenne, �s a k�lts�geket a nagyb�ty�m �lln� magyar�zta Hans.
Von Fuchsn�nak nem kellett sokat t�rnie a fej�t.
Ezt k�nnyen megszervezhetj�k. A nQv�rem mag�nyosan �l, �s
m�r r�gen alkalmazott volna t�rsalkodónQi, ha az anyagi helyzete ezt
lehetQv� teszi. Sajnos, nagyon kicsi a nyugd�ja, csak egy csel�det tud
tartani. Kedveli a t�rsas�got, sokan megfordulnak n�la. Maga is okos,
szellemes t�rsalgó �s nagyon kedves asszony, Hans izgatottan felugrott.
Nagyszerq! Enn�l jobb megold�st keresve sem tal�lhatn�nk!
K�rem, �rjon azonnal a nQv�r�nek! Amint k�zhez kaptuk a
beleegyez�s�t, Hilde r�besz�li Jung kisasszonyt, hogy jelentkezzen az
�ll�sra. Hild�t mindenbe beavattam, d�lut�n tal�lkozom vele, �s
elmondom a terv�nket. Azt hiszem, holnaput�n megh�vom a Kroneck
csal�dot eb�dre. Mit szól hozz�?
Von Fuchsn� elmosolyodott.
LegfQbb ideje.
Hans utolsónak �rkezett meg Freienwald�ra. Miut�n Hallern�k
�dv�z�lt�k a vend�get, Klarissa azonnal kisaj�t�totta mag�nak.
Egy�ltal�n nem titkolta, hogy milyen izgatottan v�rta.
Hans rettenetesen unatkozott, de az�rt igyekezett udvariasan
t�rsalogni. N�ha t�relmetlen�l v�gigj�rtatta tekintet�t a sokadalmon, kis
bar�tnQj�t kereste. K�sQbb term�szetesen Q is a jegyesp�r el� j�rult,
hogy kifejezze jók�v�ns�gait, de Klarissa akkor sem mozdult el mellQle.
A menyasszony s�padt, jelent�ktelen teremt�s volt, s ezt a
m�regdr�ga ruha sem tudta feledtetni. Egy kicsit mulats�gos volt az a
szerelmes, �vQdQ hangnem, amellyel a jegyes�t t�ntette ki, aki [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Podstrony